2009. november 1., vasárnap
Isten minden szentje napja
Szent Veronika Giuliani üzenete
Marcos, én vagyok VERONICA GIULIANI, Isten és a Szűz Mária szolgálója.
Lelkemben mindig égve volt az igazi és legintenzívebb szeretet lángja az Urat és Anyját iránt, még akkor is, amikor földön éltem. Szerelmem olyan erős volt, hogy megkaphattam a kegyelmet, hogy testemben fogadjam el az Úr Jézus Krisztus szenvedésének stigmáit. Isten kegyelmével, lelkem szupernaturális egyesülése Osztyával, akarata és isteni áldása miatt, más Kristussá váltam, másik Keresztre feszített Kristussá. A Szomorú Asszony tökéletes másolata lettem, szívét a fájdalom nyílai átlyukasztották. Lelkemben az olyan tiszta és szupernaturális szeretet lángja égve volt, hogy nem tudtam abba hagyni magamat minden pillanatban ebben a szerelem kályhában, soha nem abbahagyva adnom magát az Uratnak, vagy elpárolgani mint viasz a tűz hőjében az isteni Atya oltárán. Amikor a lélek teljes, olyan szeretettel van birtokolva, hasonlóan ahhoz, amit én éreztem, akkor sem tud másként élni, csak önmagát fogyasztani vágyakkal, hogy még jobban szeresse az Urat, és ez a vágy, amely elpárolgatja, nem talál nyugalomra mást kívülük, kivéve Szerelmét. Ezért a lélek, amely az Urat és Anyját egész szívével szereti, máshol sem talál nyugalmat, enyhülést, örömet vagy teljes elégedettséget, csak bennük, más szeretetben kívülük. Ezért a lélek, amelyet az isteni szerelem lángja fogyaszt el, nincs más nyugalomra, mint Jézus Szívére, de Sebei, csodálatos Akaratára, hanem Mária Tiszta Szívére és Szent József Legszeretettebb Szívére és Fájdalmaira.
A lelkét, amely így szeret, sehol sem talál nyugalmat a Kedves Úrja, mi Urunk Jézus Krisztus karjában, színe alatt. A lélek keresi Őt, a lélek keresi Őt, és számára nincs olyan munka, ami nagy vagy fájdalmas volna elég ahhoz, hogy megálljon az Ön Kedvesének kutatásában, az Ön Urának kutatásában, az Ön ismeretében való vágyban, találkozásában, ölelésében, örök egységgel Ővel, tiszta tűzből készült kötelékekkel. És ha a lélek keresni kellene a Föld végére is az Ön Uráért, akkor is keresi Őt, nem pihen, és amikor megtalálja Őt, akkor a lélek örül, a lélek örül, a lélek végül nyugalomra talál a Jó birtokában való békében, amelyet szíve annyira kíván. Emiatt a lélek örvend, ha találkozik az Ön Kedvesével, és más szeretetet nem akar, sem kíván kívülről abban, hanem abból, és mindenben amit csinál, rányomja ezt a nagyon jellegzetes bélyegét ebből való szeretetből, ez irtózatos bélyeg, amely se idővel, se fájdalommal, se szenvedéssel, sem gőzökkel, sem egyetlen lényeggel sem törölhető le, mert ahogy az Apostol mondta: "a szerelem halálhoz hasonlóan erős. Igen, erőssége olyan nagy, hogy amikor egy lélekre nyomja magát, már semmi nem tud megállítani, és mindenben amit csinál, örök értéket nyom rá, ezért mindent amit a Jó Legfelsőbb szereti, aki az Urat egész szívével szereti, abban látja, érez, ízlel e szerelem bélyegét, igaz szeretet bélyegét. Igaz szeretet, amelyet a szentek, akik mi áldottak, minden felett akartuk, kerestünk mindent feláldozva ahhoz, hogy birtokolhassák Őt. Isteni szerelem, Istenség szeretete. Örök és természetfeletti szerelem. Nagyon mérhetetlen. (Megjegyzés: Szent Veronika úgy beszélt, mintha gondolkodna magában vagy önmagához szólna) nagyon összehasonlíthatatlan, semmi, sem kincs, szeretet vagy dolog e világban nem tudja felülmúlni értékben, vagy legyőzni. Szeretem, ha a lélek birtokolja, akkor mindenét birtokol, hiányozik neki semmi. Elért sikerre, elérte a diadal palmarendjét, meghódította az örök boldogság legfelsőbb koronáját, amit az emberi lény kíván és keres e világban átmeneti, illúziós, hazug és elavult dolgok között!
Áldott a lélek, amely megnyitja magát ezen szeretetnek, elfogadja ezt a szerelemet magában és adja neki szíve és élete trónját, mert ebben a lényben Isten szerete diadalról diadalra megy, győzelemről győzelemre, munkáról munka, gyümölcsről szentségbe, és ezen lélekben a Jó Legfelsőbb szeretete meglesz elégedett, ott pihenni fog, sátrat verni és örökké vele élni!
Mindannyiotoknak most ebben a pillanatban áldást adok s mondom: kövessetek ezt az Istenszülő szentségi iskoláját. Az utat követettem, amely tökéletes szeretethez vezet, ahová ő, Szent József, az Úr és mi, angyalaink és szentjeink vezették benneteket e hónapokban, ezekben az években! Kövessetek minden napot önmagatok megvetésében, Isten iránti dicsőséges szeretetében s abban a vágyban, hogy egyre többé-kevesebbé hasonlítssanak Istenszellemére. Ígéretek, hogy mindazok szívébe beleveszem az Úr Jézsu Krisztus sebeit, akik erről kérnek: élő szeretetet a Jézus szenvedéseihez, igaz megbocsátást a Szenvedő Úrhoz és a Fájdalmas Szűzhöz s igazi hódolatot a Szent Jézus sebéhez. S ígéretek, hogy e lelkeket vezetek tökéletes, lángoló s mély szeretetszerződésbe mi szentelt Urunkkal!
Most áldom benneteket itt ezen a Kápolnában, ezen Szentséges Helyen, amely nekünk, mennyei szenteknek drágább s értékesebb minden más világinál, és ebben a pillanatban hagyok rajtatok béke.