Szent Szűz Máriának Medjugorje-i jelenései
1981-től napjainkig, Medjugorje, Bosznia-Hercegovina
1981. június 24-én, János evangélista születésének ünnepén, gyermekek egy akkor még jugoszláv faluban láttak egy fiatal nőt, aki egy domb felett lebegve mutatott egy csecsemőre, akit karjaiban tartott. Félelemben a gyerekek elszöktek.
A következő nap, június 25-én azonban a nő ismét megjelent ugyanott, ezúttal magában, és ekkor a gyermekek elmentek találkozni vele, s elkezdték beszélgetni vele, amit aztán mondanak, hogy azóta sem fejeztek be.
Szürke szoknyát viselt, fehér fátyollal, kék szemmel és tizenkét csillag koronájával körülvéve, mesélték.
Újra egy nap múlva a nő ismét megjelent valamivel távolabb az egyik lánynak magában még egyszer, ezúttal a szavakkal: "Béke, béke, béke . . ."
Ez maradt mindmáig üzeneteik magja, bár akkoriban még tankokkal akarták megállítani őket.
A hegyet lezárták, a templomot eltakarították. Pont tíz évvel később, 1991. június 26-án kitört Jugoszlávia háborúja.
Amíg a háború elsöpörte és pusztította egymás után az összes jugoszláv országot, ezt a helyet csodálatos módon megkímélték minden atrocitástól. Nem lőtt egyetlen lövedék sem.
A Jelenések Kezdetei
Az Első Nap
1981. június 24-én hat fiatalember figyelt meg egy eseményt, amely örökre megváltoztatta életüket és mindenkiét: Körülbelül 6 órakor Ivanka Ivanković, Mirjana Dragičević, Vicka Ivanković, Ivan Dragičević, Ivan Ivanković és Milka Pavlovic látta egy rendkívüli szépségű fiatal nőt kis gyermekkel a karjaiban. Ez Crnica-dombon történt, más néven Podbrdo-n.
A nő nem mondott semmit, de jelezte nekik, hogy közelebb menjenek. Meglepődtek és féltek. Ám mégis azonnal tudták, hogy a Boldog Szűzanya.
A Második Nap
A második napon, 1981. június 25-én a gyerekek úgy döntöttek, újra találkoznak ugyanott. Reményük volt, hogy ismét látják az Asszonyt. Hirtelen ott villanás tört ki, a gyermekek felfelé néztek és látták az Asszonyt, ezúttal angyallal nélkül. Örömmel mosolygott és leírhatatlanul szép volt.
Kezével jelezte nekik, hogy közelebb menjenek. A gyerekek bátorították egymást s felé mentek. Azonnal térdre estek és elkezdték imádkozni: "Atyánk...", "Ige van a Szűz Mária..." és "Dicsőség az Atyának...". Az Asszony velük együtt imádkozott, de nem mondta el a "Szűz Mária"-t. Az ima után elkezdett beszélgetni a gyerekekkel. Ivanka megkérdezte tőle anyjáról, aki két hónappal korábban elhunyt. Majd Mirjana kért néhány jelet az embereknek, hogy ne gondolják őket hazugnak vagy elmebetegnek, ahogyan néhányan mondták róluk.
Végül a gyermekekkel az alábbi szavakkal búcsúzott: "Isten legyen velük, angyalaim!" Korábban fejmozdulattal igent mondott arra a kérdésre, hogy holnap újra megjelenik-e. A gyermekek később ezt a találkozót "leírhatatlan"nak írták le.
Aznap kettő gyerek hiányzott az előző napi csoportból: Ivan Ivanković és Milka Pavlović. Helyettük Marija Pavlović és Jakov Čolo mentek velük a jelenés helyére. Ezen a naptól kezdve Our Lady rendszeresen megjelent ezen hat gyermeknek. Milka Pavlović és Ivan Ivanković, akik az első megjelenési napon voltak jelen, soha többé nem látták Our Ladyt, még akkor sem, amikor visszatértek a jelenés helyére, remélve, hogy végül látni fogják Őt.
A harmadik nap
1981. június 26-án a gyermekek izgatottan várták az előző jelenések időpontját, körülbelül 18 óráig. Újra odamentek ugyanabba a helyre, hogy itt találkozzanak Our Ladynak. Nagyon boldogok voltak, bár örömük keveredett aggodalommal arról, mi lesz ezekből az eseményekből. Mindazonáltal a gyermekek érezték egyfajta belső erőt, amely vonzotta őket, hogy találkozzanak Our Ladynak.
Hirtelen, még mielőtt a gyermekek odamentek volna, háromszor villámlott. Ez számukra és azoknak, akik követették őket, az volt a jel, amely Our Lady jelenlétét mutatta. Ezen harmadik napon Our Lady ugyanabban a síkon jelent meg, mint korábban, de kissé magasabb helyen. Hirtelen Our Lady ismét eltűnt. De amikor a gyermekek imádkozni kezdtek, újra megjelent. Örömös volt, békés mosolygással, és szépsége elvarázsolta őket.
A látnok gyerekek: Vicka Ivankovic (17), Jakov Čolo (10), Mirjana Dragicevic (16), Ivanka Ivankovic (15), Marija Pavlović (16), Ivan Dragicevic (16)
Amikor elhagyták otthonaikat, egy idős nő tanácsolta nekik, hogy vigyenek szentvizet magukkal, hogy biztosak legyenek abban, hogy a jelenés nem az ördög munkája. Majd amikor Our Lady házánál voltak, Vicka elvett néhány csepp szent vizet és locsolt vele a jelenés felé, mondván: "Ha Te vagy Our Lady, maradj velünk, de ha nem, távozz!" Our Lady mosolygott erre és maradt a gyermekekkel. Ekkor Mirjana megkérdezte tőle nevét, s ő így felelt: "Én vagyok az Áldott Szűz".
Ugyanezen a napon, amikor lementek Jelenés-hegyről, Our Lady másodszor is megjelent. Most azonban csak Marijának, és így szólt hozzá: "Béke, béke, béke és csupán béke." Marija mögött egy keresztet látott. Ekkor Our Lady könnyek között ismételte a következő szavakat: "Béke, béke, béke. A béke uralkodnia kell az emberek és Isten, valamint minden ember közt!" Ez a hely körülbelül félúton van a falu és a jelenés helye között.
A negyedik nap
1981. június 27-én az Asszony háromszor jelent meg a gyerekeknek. Ekkor a gyermekek mindenféle kérdést tettek, és az Asszony válaszolt rájuk. A papoknak ezt mondta: "Legyenek a papok hűségesek a hitben és gondoskodjanak népük hitéről!" Jakov és Mirjana ismét jelet kért, mert újra hazugság vádjával illették őket. "Ne féljenek semmitől", így válaszolt az Asszony nekik. Elmenekelő előtt megkérdezték tőle, hogy visszatér-e, amire igent mondott. Az Apparíció-hegyről való hazatérés közben az Asszony még egyszer jelent meg és ezt mondta: "Viszontlátásra" a szavakkal: "Legyen Isten velük, angyalaim, menjenek békében!".
Az Ötödik Nap
1981. június 28-án reggel óta nagy tömeg gyűlt össze mindenfelől, és este már mintegy 15 ezer ember volt ott. Ugyanazon a napon a helybeli pap hívatta magához a gyerekeket és kérdezte tőlük pontosan, mit láttak és hallottak az előző napok élményeiről.
Az Apparíció-hegy
Szokásos időpontban ismét megjelent az Asszony, a gyerekek imádkoztak vele és kérdéseket tettek fel neki. Vicka kérdezte: "Kedves Boldog Anyánk, mit akar Tőlünk és mit vár el papjainktól?" Az Asszony így válaszolt: "Az emberek imáddanak és hívjenek erőteljesen!" A papokról azt mondta, hogy ők is hívjanak erőteljesen és segítsenek másokon is ebben.
Azon a napon az Asszony sokszor jött és ment el. Egy alkalommal a gyerekek megkérdezték tőle, miért nem jelenik meg a templomban mindenki előtt láthatóan. Erre így válaszolt: "Áldottak azok, akik nem látják és mégis hívnek!"
Bár a tömeg kérdéseivel és kíváncsiságával nyomta a gyerekeket, és forró, nyomasztó nap volt, a gyermekek úgy érezték magukat, mintha mennyben lennének.
A Hatodik Nap
1981. június 29-én a gyerekeket Mostarba vitték orvosi vizsgálatra. Az orvos így mondta: "A gyermekek nem mentális betegségekben szenvednek," amit az, aki elhozta őket, biztosan hitt.
Az Apparíció-hegyen a napon nagyobb tömeg gyűlt össze, mint korábban bármikor. Amint a gyerekeket a szokásos helyre vitték és imádkozni kezdtek, megjelent az Asszony. Ekkor az Asszony így szólt a gyermekekhez: "Hívjenek erőteljesen az emberek és ne féljenek."
Azon a napon egy nő orvos követte őket és figyelte. Az apparíció közben szívesen meg akart volna érinteni az Asszonymat, de a gyerekek vezették kezeit oda, ahol az Asszony vállánál volt, és érezte, hogy valami csipogás van ott. Az orvos, bár ateista, így nyilatkozott: "Itt valamiféle furcsa dolog történik!"
Ugyanazon a napon egy gyermek, Daniela Setka neve, csodálatosan meggyógyult. Szülei Medjugorjébe hozták és különösen gyógyulásért imádkoztak érte. Az Asszony ígérte ezt a gyógyulást, ha a szülők imádkoznak és böjtölnek, valamint nagyon hívőek lesznek. Ebből kifolyólódott a gyermek meggyógyulása.
A Hetedik Naptól kezdve
1981. június 30-án két fiatal nő meggyőzte a gyerekeket, hogy autóval távolabb menjenek el, így békében sétálhatnak. Valójában azt akarták megakadályozni, hogy a gyermekek az megjelenés helyszínén legyenek az megszokott időpontban.
Bár a gyerekeket messze vitték Apparition Hill-tól, kérték, hogy hagyják ki őket az megszokott megjelenési időben. Amint leugrottak és elkezdték az imákat (hét "Atyánk" stb.), Boldogasszony hozzájuk mozogott Apparition Hill-ről, amely több mint egy kilométerre volt tőlük. Így a két fiatal nő trükkjének nem sikerült.
A szentély ma
Nem sokkal ezután a rendőrség megakadályozta, hogy a gyerekek és zarándokok az megjelenés helyszínére menjenek. Majd tiltották meg teljesen a gyermekeket és később az embereket ott tartózkodástól. De Boldogasszony folytatta jelenéseit titkos helyeken, otthonaikban és mezőn. Eközben a gyerekek bizalmat szereztek és nyíltan beszélgettek Boldogasszonnyal. Szívesebben próbáltak követni az Utasításait. Hallgatták figyelmesen Figyelmeztetéseit és Üzeneteit. A medjugorje-i események így folytatódtak 1982. január 15-éig.
Eközben a plébánia papjai elkezdték vezetni a zarándokokat a templomba, lehetővé tették számukra az imarózsa felolvasását és részt vennihettek a szentmisén. A gyerekek is elkezdték imádkozni a rózsafüzért. Néha Boldogasszony akkor jelent meg a gyermekeknek, amikor ők templomban voltak. Egyszer az pap is látta Boldogasszonyt, miközben imádkozott a rózsafüzéren. Azonnal abbahagyta az imát és elkezdte énekelni egy ismert dalt: "Lijepa si, lijepa, Djevo Marijo." „O mennyire szép vagy te, legboldogabb Szűz Mária”. A teljes templom észrevette, hogy valami különleges történt vele. Később tanúskodott arról, hogy látta a Boldogságos Anyát. Így ő, aki addig nemcsak kétkedett az megjelenésekben, hanem nyíltan ellenezte őket, védőjévé vált. Támogatta az jelenések ügyét fogságáig is.
1982. január 15-től a gyerekek Boldogasszonyt egy zárt szobában látták a plébánia templomában. A plébános ezt lehetővé tette az újraéledt nehézségek és néha veszélyek miatt, amelyekből ő maga akarta megvédeni a látnokokat. Korábban a gyerekek biztosították, hogy ez Boldogasszony kívánsága szerint történt. Ám a püspöki megyéspüspök tiltása miatt 1985 áprilisától a gyermekeknek elhagyniuk kellett a templomi szobát az megjelenések helyeként. Így onnantól kezdve egy paplakban lévő szobába mentek.
Az megjelenések kezdetétől maig mindössze öt nap volt, amikor egyik látnok sem látta Boldogasszonyt.
A szentély hátulról
Szent Asszony nem mindig ugyanazon a helyen jelent meg, sem mindig ugyanazoknak a csoportoknak vagy személyeknek, és az jelenések időtartama sem volt állandó. Néha két percig tartott egy jelenés, néha pedig egy óráig. Ugyancsak Szent Asszony sohasem megjelent a gyermekek akarata szerint. Néha imádkoztak és vártak a megjelenésére, de akkor nem jelent meg, majd rövidesen váratlanul és előrejelzetlenül jött el. Néha csak egynek jelent meg, másoknak pedig nem. Ha nem ígért volna bizonyos időpontban megjelentetni magát, senki sem tudta volna, mikor vagy ha valaha is megjelenne. Nemcsak a megjósolt látnokokkal jelenett meg, hanem másokkal is, különböző korúakkal, ranggal, fajtával, oktatási szinttel és életpályákkal. Mindennek ez megerősíti, hogy az jelenések nem képzelgések. Nem függnek az időtől, sem a helyszíntől, sem a látnokok vagy zarándokok imájától vagy kívánságaitól, hanem csak Ő-röl, Ő akaratáról, amely lehetővé teszi az jelenéseket.
Medugorje Üzenetei
A látnokok közös tanúvallomása szerint Szent Asszony sorozatos üzeneteket adott át a megjelenése során, amelyeket továbbítani kellett az embereknek. Bár sok üzenetet adtak, öt témakörbe csoportosíthatók, mert mindegyik üzenet ezekhez az öthöz vezet vagy tisztázza őket:
Béke
Már a harmadik napon Szent Asszony hangsúlyozta, hogy a béke az első üzenete. "Béke, béke, béke és csak béke!" Ezt követően kétszer mondta: "A béke uralkodnia kell Isten és az emberek között, valamint az emberek közt". Megjegyzendő, hogy Marija látott egy keresztet, amikor Szent Asszony ezt az üzenetet adta át, ami valószínűleg azt sugallja, hogy ez a béke Istentől származik. Az Isten, aki békévé vált miértünk Krisztuson keresztül Mária közreműködésével (Eph.2:14) "Mert Ő a béke közöttünk"...Ez a béke "a világ nem adhatja meg" (Jn.14:27), és ezért Krisztus utasította apostolait, hogy hozzák el azt a világnak (Mt.10:11), hogy minden ember békés fia legyen (Lk.10:6). Ezért az Áldott Anya, mint "Apostolok Királynője" Medugorjében különösen magára utal a "Béke Királynőjeként". Ki jobban és sikeresebben tudja meggyőzni ma napjaink világát, amely pusztulás fenyegeti, arról, mennyire nagyra értékelhető és szükséges a béke?
Hit
A Szűz Mária második üzenete a hit. Már az első látomások negyedik, ötödik és hatodik napján is felszólította jelenlévőket, hogy álljanak ki hitében; természetesen ezt az üzenetet sokszor ismételte. Nincs békét találni nélkülünk. Nem csak ez, hanem a hit Isten szavára adott válasz, amelyet nemcsak szól, de adni akar nekünk. Amikor hiszünk, megkapjuk Isten szavát, amely "béke" lett "miénkben" Jézus Krisztusban (Ef 2:14). Ha elfogadjuk azt, új teremtéssé válunk és új életet élünk Krisztusban, valamint részt kapunk az isteni életről (1 Pt. 1,4; Ef. 2,18). Ezen út tartalmazza a békét Istennel és az emberekkel.
Nincs senki, aki jobban megérti a hit szükségességét és hatásosságát, mint Szűz Mária. Ezért minden alkalommal követeli azt és kéri a látnokokat, hogy másokkal oszdassák meg a hit fényét. Ezzel az úton Szűz Mária a hiteket mutatja be mindazokra válaszul, amit az emberek kérnek. Mutatja fel szükséges feltételként minden imára, kívánságra és vágyakra, egészségre, teljességre és más dolgokra, amiket az emberek igényelnek.
Bűnbánat
A bűnbánat, megváltozás egy olyan dolog, amely nagyon gyakori Szűz Mária üzeneteiben. Ez azt feltételezi, hogy ő észrevette a hit gyengeségét vagy teljes hiányát az emberiségben ma. És így lehetetlen elérni a békét anélkül, hogy megváltoznánk. Igazi megváltozás jelenti a szív megtisztulását (Jer 4:14), mert egy korrupt vagy zavarodott szív alapja rossz kapcsolatoknak, amelyek társadalmi rendetlenséget és igazságtalanságokat hoznak létre alapjukként és előfeltételüként. Nincs béke anélkül, hogy radikálisan megváltoztassuk a szívetünk, vagyis ha nem változik meg a szívünk. Ezért Szűz Mária folyamatosan kéri az gyakori vallomást is. A kérés mindenkihez szól, különbség nélkül, mert "senkik sem igazak..." "mindannyian eltértünk, senki sincs csak jó dolgokat csinál" (Róm 3:11-12).
Imádság
Minden nap, az első látomások ötödik napjától kezdve, a Szűzanya imádkozásra kért. Összehívja mindenkit arra, hogy "ne hagyjanak fel az imával," ahogyan Krisztus maga is tanított (Mk.9:29; Mt.9:38; Lk.11:5-13). Az imádság előmozdítja és megerősíti a hitünket; anélkül, hogy imádkoznánk, kapcsolatunk Istennel nem rendben van, sem pedig másokkal. Az imádság emlékeztet arra is, mennyire közel áll hozzánk Isten mindennapjainkban. Imában adjuk elismerésünket neki, köszönünk az áldásaiért és reményteljes várakozásban várunk a szükségleteinkre, különösen megváltásunkra. Az imádság egyensúlyozza az emberi léleket és megerősíti bennünket Istenhez való helyes viszonyában, anélkül nem lehetséges békében maradni sem Istennek, sem a szomszédnak. Isten Szava minden embert megismertetett magával és válaszra vár az emberiségtől. Ez adja imának igazolását. Válaszként "beszélő hitünket" vagy imádságunkat kell nyújtani. Az imában a hitének előmozdul, megújul, megerősödik és fenntartódik. Továbbá az emberi ima tanúságot ad a Szentírásokról és Isten létezéséről, ami pedig másokban hitre válaszol.
Búcsúztatás
Már az első látomások hatodik napjától kezdve a Szűzanya gyakran emlékeztetett az emberekre, hogy búcsúzjanak, mert ez megerősíti hitüket. A búcsúztatás gyakorlata támogatja és megerősíti önuralmunkat. Csak az, aki uralkodik magán, valóban szabad, és csak ő képes feláldozni magát Istennek és a szomszédnak, ahogyan a hit követeli. A búcsúztatás biztosítja neki, hogy önbíráskodása komoly és igaz. Segít neki felszabadulni minden függőségtől, különösen bűnös függőségektől. Akinek nincs valódi uralma magán, valamilyen módon függő. Ezért a búcsúztatás segíti az egyént és megakadályozza őt abban, hogy rendetlen örömöt keressen, ami fokozatosan értelmetlen és hasznavehetetlenné teszi életét, gyakran elpazarolva azoknak a valódi javakat, amelyek mások számára szükségesek az élettel történő megmaradáshoz.
A böjtöléssel újra visszanyerjük azt a kegyelmet, amelyben valós szeretet ébred bennünk az szegények és gyengék iránt, és ami bizonyos mértékig csökkenti a különbséget az szegények és gazdagok között. Ezért orvosolja az szegények vágyait, s egyúttal mások túlkapásait és túlságosan fényes luxusukat is. Továbbá a böjtölés saját módján hoz létre egy béke dimenziót, amely ma különösen veszélyeztetett a különböző életmódok közti különbségek miatt.
Összegzésben mondhatjuk, hogy az Asszonyunk üzenetei hangsúlyozzák, hogy a béke a legfőbb jó és hogy a hit, megbánás, imádság és böjtölés azok az eszközök, amelyekkel elérhetjük azt.
Különleges Üzenetek
A öt üzenet mellett, amelyeket, ahogy mondtuk, Asszonyunk azonnal adott a világ egészének, 1984. március 1-jétől kezdve minden csütörtökön különleges üzeneteket adott főleg az látomásos Marija Pavlović-Lunetti által Medjugorje plébániájának és azoknak a zarándokoknak, akik odajárnak. Ezért Asszonyunk mellett a hat látomásossal együtt választotta ki Medjugorje plébániáját, valamint az ottani zarándokokat, hogy legyenek munkatársai és tanúi. Ezt már az első csütörtöki üzenetből is világos: "Ezt a plébániát különleges módon választottam ki és vezetni akarom." Újra erősítette ezt, amikor mondta: "Különleges módon választottam ki ebben a plébániában, drágább számomra mint másoknál, ahova örömmel mentem, mikor az Mindenható küldte" (1985. március 25.). Asszonyunk is megadta az okát a választásához: "Ha ebben a plébániában megtértek, akkor mindazok is megtérnek, akik idejönnek, ez az én második kívánságom" (1984. március 8.). "Különösen titeket kérek, ezen plébánia tagjait, hogy éljetek meg üzeneteimet" (1984. augusztus 16.). Elsőként a plébánosok és zarándokok legyenek Asszonyunk jelenlétének és üzenetének tanúi, hogy aztán Önnel és a látomásosokkal együtt végrehajtsuk az Ön tervét, amely a világ megtérését és megbékélést Istennel foglalja magában.
Asszonyunk nagyon jól ismeri a plébánosok és zarándokok gyengeségét és természetét, akikkel együtt dolgozni kívánja a világ megszabadításáért. Tudja, hogy ez szupernaturális erőre van szüksége, ezért vezeti őket ezen erő forrásához, amely elsősorban az imádság. Így ismételten szenvedélyesen hív minket az imára. Minden ima előtt különösen a Szent Misére szólít minket (1985. március 7.; 1985. május 16.) és újra megint emlékeztet arra, hogy tiszteljük a Legszentebb Oltáriszentséget (1984. március 15.). Ugyancsak bátorít minket az Szent Lélek tiszteletére (1984. június 2.; 1984. június 9.; 1985. április 11.; 1988. május 23., stb.) és a Szent Írás olvasására (1984. szeptember 8.; 1985. február 14.).
Ezekkel a különleges üzenetekkel plébániájához és zarándokjaihoz, Asszonyunk azt kívánta, hogy az első, a világ egészének címzett üzeneteket így mélyítsék el, értsék meg és fogadják el mások is.
1987. január 25-től kezdve, a Szűzanya Marija Pavlović-Lunetti látomásos útján adta az üzeneteket minden hónap 25-én, helyett a csütörtöki üzeneteknek, és így maradt ez napjainkig.
November 25, 2021-i üzenet
„Kedves gyermekeim! Itt vagyok velük ebben a kegyelmes időben és mindet hívom, hogy legyetek békének és szeretetnek hordozói ezen a világon, ahol Istentől, kisdedekem, imádságot és szerelmet akar. Légyen szívetek teljes bizalommal Isten szentséges akaratában; hogy te, kisdedekem, teljes bízatosságban legyél az ő szentséges akaratában. Ezért vagyok velük, mert Ő, a Legfelsőbb, küldött engem hozzátok, hogy buzdítsam reményre; és ti lesztek békehozók ebben a béktelen világban. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”
October 25, 2021-i üzenet
„Kedves gyermekeim! Térjetek vissza az imához, mert aki ima, nem fél a jövőtől; aki ima, nyitott életre és tiszteletben mások élete iránt; aki ima, kisdedekem, érzi Isten gyerekei szabadságát és szívvel szolgálja jóra testvéreiért. Mert Isten szeretet és szabadság, ezért, kisdedekem, amikor akarnak megkötni titeket és felhasználni, nem az Istentől van. Mert Isten szeret és békét ad minden lénynek; és ezért küldött engem hozzátok, hogy segítsetek a szentségben nőni. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”
September 25, 2021-i üzenet
„Kedves gyermekeim! Imádkozzatok, tanúskodjatok és örvendjetek velem, mert a Legfelsőbb továbbra is küld engem, hogy vezessetek a szentség útján. Tudjátok, kisdedekem, hogy az élet rövid és örökkévalóság vár rátiteket, hogy dicsőítsétek Istent létezetével, minden szenttel együtt. Ne aggodalkozzatok földi dolgokért, hanem vágyatokat a mennyországra. A mennyország lesz céljatok és örvendés kezd majd uralkodni szívetekben. Itt vagyok veletek és áldom mindet anyai áldásommal. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”
Olvasd el Medugorje összes üzenetét
Az Asszony 10 titkot ad
Tíz titok, amelyet az Isten Anyja adott és ad a medjugorje-i hat látomásosnak. A hat közül három már kapott minden tizedik titkokat (Mirjana Dragicevic-Soldo, Ivanka Ivankovic-Elez, Jakov Colo), a másik hármak csak kilencet (Vicka Ivankovic-Mijatovic, Marija Pavlovic-Lunetti, Ivan Dragicevic). Tíz nappal az események előtt Mirjana látomásos egy bizonyos ferences paphoz fog menni (Atya Petar Ljubicic) és hét napig imádkozással és böjtöléssel készül vele. Három nappal a titkok megjelenése előtt a pap közzétegeszi a titkot. Mind a tíz titok (eddigi állapot szerint) még jövőbeni eseményekről szól.
Csodálatos Képek
Az Asszony Gyerekkel
Medjugorje-beli zarándoklat során egy zarándok felvett egy fényképet a Križevac (Kereszt-hegy)ről, ahol többször is megjelent az Isten Anyja. A kifejlesztés után a képen látható volt az Isten Anyjának arca a Kis Jézus gyerekkel karján.
Mária, az Isten Anyja
A fényképet egy fotós készítette, aki arra a helyre célzott, ahová a Medjugorje-i gyermekek tranzsban álltak. A film kifejlesztése után ez a kép jelent meg.