2010. január 1., péntek

2010 első cenacléja

(A Legfőbb Szent Mária Istenné Anyja Ünnepe)

ÜZENET AZ ASSZONYTÓL

"-Kedves gyermekek, ezen év első üzenetemben ismét meghívlak bennetek a szíveitek szeretetének megújítására.

Én, az Isten Anyja, aki közös Fiút birtokolt Istennel. Én, az egyetlen lény, akinek sikerült kilenc hónapig magában hordoznia Istent magát, aki adta neki vért és anyagát, aki tejével táplálta őt. Én, az egyetlen lény, aki ezt a kiváltságot kapta, meghívlak 'valódi szeretetre'. Szeretettel ismerhetitek meg Istenet, szeretni tudjatok Őt, megfelelhettek akaratának, beteljesíthetiük szerelmi törvényeit. Szeretettel adhattok Istennek azt, amit leginkább vár tőletek: gyermeki szeretetet, teljes szeretetet, teljességgel telített szeretetet. Legyen a ti szeretedetek bizalmas, kétséget nem tűrő, ne habozzon, legyen tisztá, minden más szándék nélkül, csak azért, hogy megkönnyebbessék Uratat és Atyátokat, hogy örömöt adjanak Neki, hogy Őbenne gyönyörködjenek.

Legyen a ti szeretedetek szent, azaz legyen mindig benne a szíveteket, hogy Istent imádjatok Teremtőjeként, szeressétek Atyátokként és szolgáljátok Urakatként!

Legyen a ti szeretedetek nagylelkű, ne tagadjon semmit az Uraktól, ne ellenkezzön akaratával, hanem adjon mindenét Őnek, mert az Úr nem kíván tőletek kevesebbet mint 'mindenet'. Adjátok magatokat teljes egészében az Urak szeretetének, és akkor látni fogjátok, hogy a divinos szerelme hatalma bennetek termékenyíti: kegyelmi műveket, szépséget és szentséget.

Imádkozzatok! Csak az imán keresztül érezhetitek Isten szeretetét, ismerheti Őt, birtokolhatja Őt, szeretni tudja Őt és nőni tudja benne. Minél több a lélek imádkozik, annál több szerelmet ad neki Isten. Minél kevesebb az ima, annál kevésbé érezzi Istenszeretetét, annál kevesebben kapja Őt, tartja Őt és felel meg Őnek, s termékenyíti Őt. Minél több a lélek imádkozik, annál közelebb kerül Istenhez és Isten hozzá, minél kevésbé imádkozik, annál távolabb mozdul el Istentől és Isten tőle. Ezért, gyermekeim, imádkozzatok soha korábban, mert csak az imán keresztül lehetnek a Lorddal közeli barátok, igaz gyerekei, s csak az imán keresztül tudjátok meg, mit kíván tőletek Ő.

Veled vagyok, hogy segítsem jól imádkozni szívvel és szeretettel, és beteljesítsék a Szent Akaratát.

Folyatssátok az összes ima, amit adtam nektek, s itt imádkozzatok ezen imákkal, mert ezeken az imákon keresztül csodálatos dolgokat fogok tenni bennetek ebben az évben!

Mindenkinek szeretettel áldom bőven.""-Marcos, kedvesem, jöjj hozzám és még több gráciámmal töltöm el téged a Szeretetből, mert én az vagyok, aki sokkal sokat akar neked adni! Te vagy a választott edényem, és mint ilyen, úgy szeretném tölteni téged a gráciaimmal, hogy teljesen átöntsön.

Úgy keresem az edényt a lelkedben, ahogyan máshol is keresek olyan edényeket, amelyekbe kiönthetem szeretetemig, amíg teljesen át nem önt. Keresek üres, elfoglaltatlan edényeket, amelyekbe kiönthetem szeretetem gráciáit, transzformációját, szentelését, de nem találom őket. Minden edényt megtalálok a világhoz való ragaszkodásokkal, földi szerelemmel, hiábavaló kötelezettségekkel teli, amelyek megakadályozzák bennük az akciómat. Akár azok a lelkedek is, akik imádkoznak nekem és kérik, hogy szálljak rájuk, megtalálom őket ezekkel a földi szerelmekkel teliek, amelyeket blokkolnak cselekedetemben. Szeretnének, hogy keverjek össze a földi szerelemmel és ragaszkodásokkal, amelyek elfoglalták lelküket, de ezt nem engedhetek meg. A szeretem, bár édes és szép, feláldozást követel minden ellentétes dologtól, mert ami tiszta, azt nem lehet keverni az impurával. Amíg teljesen kiürítve vannak, amíg teljesen kiürítve vannak mindennél a földi szeretettől és teremtménytől, egy csepp sem önthető bele belőlem Szeretemből, és anélkül, hogy Szeretem nélkül száraz edények lesznek, repedt tálak, fáradt és megöregedett bőrök.

Hány lelkét töltöttem volna gráciámmal, amíg át nem önt a világ egészén, de ellenkezőleg, száraz edények voltak, amelyekben egyetlen csepp víz sem volt, amely elnyomhatja Szeretem szomjúságát. Menyit adnék nekik szeretetemből, ha teljes kiürítésre tett volna akciót, önmagukról és a világról való lemondást, saját akaratukat és önállóságukat. Mennyivel elnyomhatnám nem csak szomjúságomat Szeretemért, hanem annyi lelket is, akik sötétségben járnak az ismeret hiányában, keresve a valós szeretetet, amelyet csak én vagyok, és adni tudok.

Ezek a lelkedek adhatnák Szeretem vizét, de edényeikből csak száraz homok került ki, így elszáradtak maguk is és azok a lelek is, akiknek élelemre volt szükségem, élelemben szeretemben. Így akarok üres edényeket, amelyek nem gátolják cselekedetemet és átöntésemet bennük semmilyen módon! Akarom az teljesen kiürített edényeket, hogy Szeretemből öntenek beléjük nagyobb bőségben, mint a világvízárban, hogy ezúttal egész világot elárasztanak ne halál vizével, hanem élet vizével, örök élettel. Ahol vízem jön, minden életet kielégít, helyreállít és megment, sőt még az is feltámad, ami már elveszettnek és halottnak tűnt!

Légyetek ti az elsők, akik ezt a nagy kegyelmet élvezhetitek, engedjétek, hogy teljes mértékben cselekedjek bennetek, kiszedve és elégetve mindenféle önmagunk szeretetét, követelve titektől feltétel nélküli lemondásokat, feltétel nélküli adakozást és teljes alázatot az irántam, amit akarok tőletek. Mondhat-e a edény azt, aki kezeli ne érints meg... vagy ha nem, akkor ne töltsd fel vizet? Nem! Ahogyan az edény semmilyen módon nem tud ellenállni annak, aki kezeli, úgy a lelkem, amely igazán szeretem, semmiképpen sem tud ellenállni nekem, súlyosan sértve így a Szerelmemet és bűnözve az irántam, amellyel kiválasztottalak és magammal vettem. Hová viszel engem?... mert feladkodásod nekem mindig teljes és bizalommal történik.

A szeretet bízik, mindenben hisz, mindent remél!

Légyetek tehát a tiszta és kész edények, amiket akarok, és árasztalak el magammal oly módon, hogy lelketeitek soha többet ne szomjazzanak más szeretet után, és boldogság lesz naponta jutalmad.

Amikor megtalálom a tökéletes edényeket, amiket keresek teljesen kiürítve maguktól és a világtól, akkor az univerzális kifolyás szerelmem közelíti meg teljesedését ebben a világnak, majd csinálok egy Második Pünkösdöt az edényekből, ahová öntöm magam, és ekkor árasztalak el szerelmetoronyom minden lényre, még sivatagokat is életfolyókká és termékeny kertekké változtatva, ahol minden szentség gyümölcse nő és örömmel teli szemem.

Jössetek hozzám gyermekeim! Barátaim! És adjátok nekem a szíveteket, lelketeiket, s változtatom igaz kegyelmek tartályaivá, szerelmem és mennyei életnek, és ígéretek: soha többet nem fogjátok ismerni magányosságot vagy szárazság deszolációját!

Soha ne felejtsétek el, én voltam az első, aki szerettetek. Éltem előtt titeket és önmagamban már teljesen boldog voltam, nem szükséged volt rám, hívtalak létezésbe semmiből, hogy ismerjék és szeressék engem. És szeretve engem részt vehettek az örökös végtelenségi boldogságomban. A bűn, a nagyobb önmagunkra való szeretet mint rám, rombolja el a tökéletes munkámat, amellyel készítettem titeket és fosztja meg mindaztól a boldogságtól és jó sorsból, amit hívtak titeket.

A szeretet csak szeretést kér! A szeretem csak szeretést keres! Szerelmet csak szerelmben találni és szerelmért!

Békességet gyermekeim! Békességet Marcos, áldott engem".