Legdrágább Jézuse, Király és Úr, a világ egészének ura, de legfőképpen az egyházad ura. Mondtál nekem, hogy ma szeretnél beszélni, ezen napon, az év végéig maradó napon. Köszönöm a kegyelmedért, a szerelemedért, az áldozatokért, amelyeket ismét és újra minden oltáron ajánlol szent fiúim, papjaid által.
Jézus Krisztus most beszél: Szeretettem, kiválasztottaim, ma is szeretek beszélni veletek az akaró, alázatos és engedelmes gyermekem és eszközöm, Anne által. Ő a teljes igazságomban van és csak szavamait szólja. Igen, szeretett gyerekeim, kiválasztottaim, ismét menedéket keresek. Elsősorban köszönöm leányomat, Máriát, hogy ezt a helyet engem rendelkezésre bocsátotta, amikor kiutasították az egyházaimból.
Köszönöm is szeretett papfiamnak ezen szent áldozatot, amit nekem, a Főúrnak, tiértetek, szeretett gyerekeim és kiválasztottaim. Ne legyenek búsok, gyermekeim, mert megnyitották az én szívem ajtaját. Nem önmagatokat hívtátok ide, hanem engem, mert kiválasztottalak titeket. Igen, valóban kiszorították az egyházamból, a kis gyerekek otthonából, akik által beszélek, valóban kiszorítottak. Mennyire vérzik a Szentséges Szívem és anyámé is. Nem veszik vissza, továbbra is kiutasítanak engem az egyházaimból.
Gyerekeim, már nem az én egyházaim. Ne féljetek, mert megtisztítom a templomaimat. Az enyémek és szent áldozati ünnepemet hamarosan ott fogják megünnepelni akaratam szerint. Sajnálatosan még mindig nem adták fel hatalmuk pozícióját az én papfiaim.
Gyerekeim, engedelmeskedjetek a Főpásztornak, egyházatoknak és az enyémnek, a Főpásztorának, akit mondtam nekem, nem pedig azoknak a püspököknek, akik már nincs igazságomban, igen, akik nem engedelmeskednek a Főpásztornak.
Mennyire szomorú az én szeretett anyám és tiétek is ezen súlyos bűn miatt. De összegyűjtöm kis gyerekeimet körülöttem. Marad egy kicsi nyáj, akik szolgálni akarnak nekem, nem a népnek, hanem nekem, a legfőbb Királynak és Úrnak, az egész egyházam ura, csakis Szent, Katolikus és Apostoli Egyházam. Mivé lett belőle, szeretettem? Mennyire szomorúan tekint rátok kis Jézusod. Menekülni kellett a legkisebb óvodába. Ott sok kegyelmét fogják kiönteni rajtatok ma is. Nézzetek, hogyan lettem ember Istenként tiértetek. Tiértetek tettem ezek az áldozatok. Tiértetek lettem ember és már kis gyerek voltam anyám, a legdrágább mennyei anyám méhében kiutasították. Ez ismét történik ma is.
De ti azonban, gyermekeim, hitted is az Altáron lévő Boldogságos Szentségemben. Igaz, ez csak szimbólum ezekben a templomokban. Az emberek már nem hisznek rám ebben a legfőbb szentségen, amit nagy és határolatlan szeretettel adtam nektek. Milyen eltorzulás! Anyám szíve folyamatosan fáj, s sok helyen láthatóak az vér könnyek. De az emberek nem hisznek. Ki is rúgják anyámat ebből a templomokból. Nem is hiszik, hogy engedem anyámat sírni, engedem anyámat sírni az átköltésekről, a súlyos szentségtörésekről, papjaimról. Mennyire szenvedett ez a templom! Igaz, vége van neki. De akkor legfőbb szentességgel jelenek meg az égbolton anyámmal együtt, s ez nagyon hamar megtörténik, gyermekeim. Hitted benne és bíztok mélyebben.
Ezt a Isteni Szeretetet, amit ma Anyám önt ki rátok Tisztítatlan Szívéből, fogadjátok el nyitott szíveitekbe. Ma patakokban folyik az kegyelmet. Ez a szent áldozat tetszett nekem. Több információt adok leányomnak e házim templomra, ezen kórház templomra. Akkor, amikor ezek a templomok bezárulnak, sietnek hozzád, kedves leányom, hogy engedjél nekik az Ön Szent Áldozatot celebrálni velled.
Mennyi ember még hisz istenben? Kiverték a legfőbb Istent életükből. Élvezik a világ örömeit, s nem lépnek be ezekbe a templomokba. Ezért hívom össze kis csapatomat. Küldöm követeimet az egész világra, hogy vigyék igazságaimat a föld végéig.
Kihasználtam a technológiát, azaz az Internetet és a telefont s más eszközöket, amit emberekben találtam ki. Ezen eszközökkel nem dicsőítik engem sem. Adtam az embernek a tudást. Nem maguk találták ezt ki. Mindenesetre, gyermekeim, kapcsolódjatok hozzám, akkor élhettek, akkor is boldogulhattok e tisztítás utolsó napjaiban. Ne féljetek, hanem legyetek erők. Őrjögetétek minden félelmet szíveitekből. Akadályozzák hallani szavaimat és befoglalni belátásomaimat.
Szeretlek határolatlanul, kedveseim. Anyám most is sír, mert kiűztem engem, én, a legkedvesebb fia, akit szült, igen, mondta elejétől kezdve az Ön Fiatot. Várlak is tőletek a Fiatot. Menjetek e végső kősútján velem együtt. Óvni fogalak és anyám minden pillanatban veled lesz s óvni fogja a legnagyobb vihartól, ami rátökön rövid idő alatt lesz.
Ne félj! Ne félj! Veled vagyok! Soha nem hagyom el tégedet. Szeretlek. Mondd nekem gyakran, hogy te is szeretsz engem és ne hagyd el, mert ezt a kérdést újra meg ismét kérdezem: Te is elhagyod? Menjetek-e velem e végső úton, kis nyájam? Mindig veled leszek, mert az égbeli Atyától kezdve tervezett téged.
Most pedig áldani akarom téged, védelmezni és szeretni, valamint elküldeni. Áldom téged mindazokkal a szentekkel és angyalokkal, az én legdrágább Anyámmal, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ámen. Háromszor áldalak, hogy átmehessz e csatát anyámmal. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Áldott és dicsőséges legyen az Altár legboldogabb Szentsége mostantól mindörökké. Ámen. Dicsőítsük Jézust Krisztust és Máriát, mindenkor és örökre. Ámen.