2013. december 16., hétfő

Pokol látomása - 15. /

- Üzenet No. 378 -

Imádság no. 32

Szabadulási ima (halál pillanatában)

Kedves Jézus. Összesen Tehöz ajánlom magam és szeretteimet. Kérlek, jöjj és ment meg engem. Ámen.

A körülbelül 3 óra környékén ébredt fel a Bűnös Irgalmas Szúros imájára. Az ismétlődő ima közben az alábbi tapasztalatot éltem:

Látomás A démonok pokolba akarnak húzni. Mindig mellette és mögöttem vannak. Pokolt úgy látom, mint amint alatta van, majd nyílik meg. Bejárata a tűz tava, amely egy lefelé húzó forgóáramlat. Oda akarják benne tartani engem. Teljes erőmmel ellenállok, kiabálva, mert pánik fogja el. A démonok nem tudnak bennem tartani, ezért távoznak, és azonnal a sátán maga áll mögöttem. Fohászkodom az éghez. Jézus meghív engem, hogy nézzek meg poklot, látogassak be, de csak pánikot és sokkot érzek, s mondom, Ő-ért tennék, de nem akarok belemenni magam. A legnagyobb kínzást, pánikot érzem, Jézus pedig tiszteletben tartja döntésemet. Ebben a pillanatban az ima szabaduláshoz jön elém. Ismét és ismét mondom, s Jézus, Isten Atyával és Szűz Máriával nagyon világosan mutatkoznak nekem. Mindig ott voltak, de nem mindig láttam őket. 4:39-kor véget ér a látomás. Szűz Mária így szól: "Ez egy szabadulási ima. Imáld."