2010. augusztus 9.:
Jézus így szólt: „Népem, az Evangéliumban úgy döntöttem, hogy fizetem a Templomi adót, bár megmondtam apostolaimnak, hogy mentességben részesülünk abban, mert én vagyok a Tanító. Csodálatos módon választottam el a pénzt, amelyet egy halat fogva kellett szerezni. Szokatlan találni egy érmét egy halfogó szájában, még inkább az a hal, amit apostolaim fogtak volna. Ez a csoda többet szolgált apostolaim hitének javára, mint csak annyit, hogy megfizessék a Templomi adót. Az én Egyházam egyik törvénye, hogy segítsen anyagi támogatásban. Ahogy pénzre van szükség egy világi üzlet vezetéséhez, úgy kell pénz az egyház és személyzetének fenntartására is, ami a hívek kötelessége, hogy templomukat működőképesnek tartsa. Fizettem a Templomi adót, hogy tisztelem ebben a kötelezettségben azoknak, akik részt vesznek. Tehát hívőim követni kell példámat az egyházuk támogatásában. Nem mindenki rendelkezik ugyanolyan lehetőséggel ahhoz, hogy segítse saját templomát. Kértem az emberektől, hogy tizedeljék bevételeiket mindazoknak a jótékony célú szervezeteknek, amelyekhez hozzájárulnak. Áldottam az embereket bőségembe, így néhányan nagyobb összegekkel tudják támogatni az Egyházat, mint mások. Légy támogató a lelkészed felé, ahogy te vagy képes anyagi helyzetben, és legyél hajlandó imádkozni papjaidért is, valamint ajándékozni idejédet, amennyiben tehetséged enged. Megosztva gazdagságodat, tehetségedet és idődet, mennyei kincset halmozsz fel a bíróságra.”