2018. július 5., csütörtök

Újra látok egy Nagy Lángot, amelyet már megismertek Istenszülő Atyának szívének. Ő mondja: "Mind az idők Atyája vagyok. E napokban a lelkek magukat foglyul ejtik rossz szabad akaratú választások börtönében. A lélek által saját maga számára készített börtön rácsa a büszkeség. Ez nehezíti meg a lelknek, hogy látja az ő választásainak következményeit. A börtönajtó zárja az önigazságosság. Ezt egy rejtett csapda várja a lélek szellemi tökéletességre való vágya."

"A lélek, amely igazi szeretettel keresi a szentességben történő tökéletesedést, az igazságnak kell szentelnie erőfeszítéseit, még ha nehéz és fájdalmas is. Nem tudja legyőzni hibáit, amíg először nem fedezi fel őket. Kerülje el tehát a saját magával való elfoglaltságot. Imádkozzon az alázatosságért, hogy közelebb jöjjön hozzám önvizsgálattal lelkiismeretében. Ez az út mélyebb szentesség felé."

Olvassuk el Efézusiakhoz 5:15-17+

Vigyázzunk tehát, hogyan járjunk, nem butákként, hanem bölcsekként, a időt jól kihasználva, mert rosszak az idők. Ne legyünk tehetetlenek, hanem ismerjük meg az Úr akaratát.