2012. augusztus 26., vasárnap

A Pünkösd után tizenharmadik vasárnap.

Az Égi Atya fontos szavakat mond a Szent Tridenti Áldozó Misén keresztül Pius V szerint Göttingen házikápolnában az ő eszközével és lányával, Annével.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. A Szent Áldozó Misén és különösen az Imádság alatt sok angyal érkezett e házikápolnába Göttingenbe mind a négy irányból. Különösen az áldozótál és a tabernákulum körül csoportosultak. Az angyalak folyamatosan meghajoltak előttük. Lenyűgöző volt, ahogy a Boldog Szűzanya ismételt meghajlottak a szent titok nagyosságának előtt. A kis Jézuska mozogott és kezeit az Égi Atyához emelte, a Szentlélek jelének. Az áldozótál és Mária oltára is ma fénylő világossággal ragyogtak, egy természetfeletti fényben.

Az Égi Atya ma így szól: Én, az Égi Atya, most és e pillanatban beszélek hozzátok a szívesen engedelmeskedő és alázatos eszközömön és lányamon, Annén keresztül, aki teljesen a Szellememben van és csak azoknak a szavaknak ad hangot, amelyek tőlem származnak.

Szeretett követőim, szeretett hívők közelről és távolról, valamint szeretett kis csapatom, ma különleges világító szavakat akarok elárulni nektek a Szent Áldozó Ünnepről. Sok hívő nem ismeri a különbséget az étkezési közösség és az áldozati vacsora között. A Fiam Jézus Krisztus Áldozó Ünnepe "Kivételes Étkezést" nevezik, míg a protestáns kommuniót "Normális Misének" hívják. Mily nagy gonoszság mindazoknak a keresztényeknek, akik még mindig katolikusnak tartják magukat! Akinek ma ebből az étkezési közösségből siet, már protestáns. Nem vallja többé hitét és nem élvezi sem; legfőképpen nem hisz tovább. Ma annyira kevés a hívők tanúsága, hogy már alig felismerhető.

Nézzetek az iszlámra, ők mernek kinyilvánítani és tanúskodni az iszlám hitről. Ti pedig, szeretett katolikus keresztényem, van még bátorságotok ma a Szent Áldozó Ünnepemet tanúsítani, amit Fiam szentelte meg nektek mindnyájatoknak Nagycsütörtökön? Van-e bátorságotok ma mondani: "Nem, étkezési közösség nem akarom, mert miután egyszer részt vettem a Tridenti Szent Áldozó Misén, csak ezt tudom ma ünnepelni", mivel sok pap mindkettőt ünnepli.

Miért ünneplik mindkettőt? Nem tudják-e megkülönböztetni a Szent Áldozó Ünnepet a protestánsok közösségétől? Igen, tudnak. És mégis elkövetik ezt a súlyos szentségtörést, hogy mindkettőt ünnepelnek. Ez azt jelenti, hogy nem hisznek Fiam Jézus Krisztusban, aki az áldozó papok által mutatkozik meg a Szent Áldozó Ünnepen. Jézus Krisztus átváltozik a szent papok kezei között, akik bátran és erős hitet tanúsítanak mások előtt. Van még ilyen ma, szeretettem? Alig! Ezért sír az Égi Anyám sok helyen.

Az én Fiám Szent Áldozati Ünnepét 'Mindennapi Ünnepnek', 'Mindennapi Szent Áldozatnak' kell nevezni, és soha nem 'Kivételesnek', amely rendkívüli sorrendben is ünnepelhető, még ha nincs is rendezetten. Mily butaság! Az értelemből egyedül ezt is fel kellett volna ismerni, szeretett papfiaim. Megértitek ezeket? Pont tudjátok mit csináltok! Ez a legrosszabb dolog számomra.

Nem tesztek áldozatot! Nem készek az áldozati lakomára, amelyet Fiám, Jézus Krisztus intézett el. Féltek feletteseitek előtt, akik rosszul tanítanak titeket. Egyszerűen mondjátok: "A püspököm, a felettesem, ő is ugyanígy tesz és akarja, hogy engedjek neki".

Szeretettem, gondoljatok jól! Taníthat egy püspök titeket hitetlenkedésre? Nincsen öntudatotok? Nem tudjátok azt magatoknak magyarázni: "Ma azt ünnepeljem, ami csak étkezési közösség és semmi több. A kezemben nem alakulhat át Isten Fia. Ebben a titokban nem hiszek, se tanúskodom róla. Az embereknek ünneplem ezt az étkezési közösséget, s ezzel kijelentem, hogy igaznak tartom ezt az étkezési közösséget. Hitetlenül hagyom eltévedni a hívőket." Mindazonáltal ezek a papfiaim nem éreznek rossz lelkiismeretet. "Mindenki így teszi. Miért ne tehetnék én is ugyanígy? Végre engedelmes vagyok püspökömnek".

Gondoltatok-e arra, hogy a püspökötök az Örökkévaló Pásztornak, a Szent Atyának engedelmeskednek? Nem! Sőt, ünnepel-e valójában az Örökkévaló Pásztor áldozati lakomát? Nem! Protestáns étkezési közösséget ünnepel. Csalja titeket azzal, hogy szájjal ad kommuniót és maga is odaadja. De elegendő-e ez egy Szent Áldozathoz az én Fiám Jézus Krisztussal? Nem! Akkor még jelen lehet-e az én Fiám Jézus Krisztus ma ezen tabernákulumokban? Kérlek, válaszoljátok magatokra ezt a kérdést! Teljesen lehetséges. Ha az én Fiam nem alakul át a papfiaim kezében, akkor sem tehetik el e maradék ostyákat a tabernákulumba, mert az én Fiám nincs jelen ezen ostyákban. Csak kenyérdarabok, semmi több.

S a hívők? Mit kapnak ezek a papoktól? Egy darab kenyeret. Ez az életük eledelme? Ez az ő mannája? Van még ezen a kenyérdarabban Jézus, Fiám, Isteni és emberi természetével együtt? Nem! Ennyire hozták el az én Fiám Jézus Krisztus Egyházát, hogy igaznak mutassa be a hazugságot. Ma is minden templomokban, ahol Modernizmust ünnepelnek, mondják: "Ez a 'Mindennapi Étkezési Közösség', amit ma ünnepelünk. Ünnepelhetjük az 'kivételeset' is, de nem ezen vasárnapokon. Elsőként ünnepeljük az étkezést, a protestáns étkezést." És minden keresztény és hívő, aki katolikusnak nevezi magát, hazamegy anélkül, hogy megkapta volna életük eledelét. Ebben a tévedésben maradnak.

Mennyiszerre már értesítettem papfiaimat Mennyiszerre rámutattam nekik: Forduljatok vissza! Amit ünnepeltek, nem szent áldozati vacsora semmilyen módon. És ti nem hiszitek nekem. Nem tanúskodtok hitetekről. Régi idő óta levetettétek a papi ruhát. Ezzel eldobtátok Fiamat, Jézust Krisztust. Ő már nincs ott ti számára. Ti számára minden, ami az igaz hittel kapcsolatos, hazugság.

Ha pedig azt mondjátok, hogy a küldetéseimet, amit küldötteim keresztül küldök, ördög munkája és nyilvánosan is megjelenik - akkor miért lehetne Fiám még jelen lennie templomaitokban? Nem érzitek-e, hogy ez az igazságom teljes egészében, amivel szükségletből kiabálok a világba küldötteim keresztül papfiaimat. Ők továbbra is eltévednek és nem érzik, hogy tiszta hitetlenkedést hirdetnek.

A Szent Atyám, a Főpásztor Assisiben kifejezte ezt a hitetlenkedést és hamis hitet azzal, hogy meghívott minden vallási közösséget és kijelentette, hogy mindenkinek van egy darabja katolikusnak. "Ezért nem kell itt megmutatnom magam Főpásztorként. Mindenki nyilatkozott a saját vallási közösségéről. És én, mint Főpásztor, nem tanúskodok hitemről, mert minden egyes dolog egy. Minden összeolvadt, ami azt jelenti, hogy mindenkiben van egy darab igazság a katolikusból az egyéb vallási közösségekben. És én, mint Főpásztor, nem hirdetem, hogy vagyok a Katolikus Egyház Főpásztora. Így már most is hitetlenkedést és hamis hitet jelent be.

És ti, kardinalisaim, nincs jogotok és kötelességetek most felkelni és mondani: "Még mindig katolikus vagyok! Meg kell tennünk a Főpásztornak tudatossá, hogy már hamis hitet hirdet". És nem álltatok fel!

A modernista templomokban ma olyan fájdalmas és rémületes dologokat hirdetnek, hogy ti mindenkinek tudniuk kell: "Most be kell vallanom hitemet, mert katolikus vagyok, és erre egyszer megkérdezik engem: Vagy testáltál már hiteted? Csak papíron vagy-e még katolikus? Ma is élsz-e katolikus hiteddel? Szeretnéd ma is kifejezni azt, vagy már olyan messze van tőled, hogy nem érzed bűntudatot ezen az étkezési időben? Mindenkel együtt megyél. Mindent rendesnek látod, ha minden püspök így mondja és még a Főpásztor is, akkor igazságban vagyok és hozzá tartózkodom, ez pedig katolikus hitem.

Szeretett fiaim, hol álltok hitetekkel? Messze Fiamtól, Jézust Krisztustól. Megbántjátok őt, mert ha kézzel veled a kommuniót, ez is nagy gonoszság. Nagy sértés Fiámnak, Jézus Krisztusnak. Csak pap vegheti kezébe az áldott szentséget és oszthassa el, mert kezeiben Fiám átváltozik. Csak szent papokon keresztül történik ez, és csak egy szent áldozati misén, soha nem étkezési közösségben.

Ezért hívlak megint mindkét bölcsességben, értelmiségi lélekben és igazságban: Maradjtok ki ebből a modernista templomokból! Ünnepeljétek Szent Áldozati Ünnepet otthononként ezen különleges DVD-nak megfelelően, amely teljesen igazságos, mert papi Fiam már régóta előkészített engem, a Mennyei Atyát, csak azért, hogy hirdesse hitemet és terjesztse igazságomat, a Mennyei Atyáé igazságot a Háromságban. És így él. Ha most ünnepel ebből az áldozati étkezésből, mi történik vele?

Mi lenne veletek, szeretett papfiamak, ha ugyanígy tennétek? Nem kapnátok akkor fizetést? Nekem nem tudnék gondoskodni róla? Félitek-e a hatalmatól, amit akkor elveszthetnétok, vagy féléteket az hírnevetek előtt a híveknek? Megvetnétek őket vagy hisznek bennetek? Nem dolgozik csak akkor igazságosan benne Fiam Jézus Krisztus? Csak így, szeretett gyermekeim, készíthetem elő ebben a szent úton a papfiakat, és ezek a papfiák igazsággal mennek ezen nehéz utat Golgotáig, Fiam keresztjéig. Életük áldozati élet. És mindannyian tudják ezt.

Még szeretlek engem, szeretett papfiaim, vagy elfelejtették, hogy én szenteltetek meg püspökötökön keresztül? Én választottalak ki és akarom, hogy földön szent életet éljetek, példát mutassatok mindenhol, szolgáljatok, áldozni készüljétek drága Jézusért, aki a legnagyobb ajándékot adta nektek a Földön, amit soha kaphattok.

Elveszitek mindent, ha folytatják ebből a helytelen úton. Hívlak vissza igaz kereszténységbe, az igazi katolikus hitbe. Ez jelent nektek áldozatok teszni és szent utat járni, nem pedig úgy, mint korábban, ugyanígy tenni, mint a többiek, és Fiam Jézus Krisztust oldalra helyezni, hogy valóban már nem dolgozhasson szívükben, és minden hívő üres kézzel menjen el.

Leküldtem őket pásztoroknak a többiekhez, ahogy az En pap fia is csinálja itt ebben a szent házakápolnában kis nyájával. Csináljatok ugyanezt, szeretett fiamaim, és megmentitek magatokat. Szent utat választatok itt a Földön, és főleg nem veszítitek el az örök életet. Az örökkévalóságban boldog lenni, ezt ígérek neked, ha bűnbánatot gyakoroltok, tanúskodtok és éltek a valódi katolikus hitben.

Így áldom mindnyájatokat a valódi katolikus hitben szeretettel és hűséggel, enyhességgel és jószívűséggel, az En legkedvesebb Égi Anyámmal, minden angyallal és szenttel, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Szeretettek vagytok örökké! Köszönet mondjátok ma az égi Apátnak, hogy kimentett titeket ebből a modernizmusból, és folytathatják ezt a nehéz utat Ővel, mert Ő nélkül semmit nem tehettek volna, de Ővele hegyeket is mozhattatok. Ámen.