2008. március 2., vasárnap
Jézus Krisztus beszél az Áldozó Szentmisén Duderstadt házikápolnájában általa kijelölt eszköz, Anna keresztül.
Most Jézus Krisztus így szól: Újra beszélek Te akaratos, engedelmes és alázatos eszközem, Anna által. Én vagyok az élet kenyere, s aki ebből a kenyerből evet, örökké élni fog. De aki ezt a kenyert érdemtelenül veszi magához, ítéletre szólítja magát.
Szerelmes papfiaim, ti itt ebben a városban, ezen bűnös Duderstadt városában, az Eichsfeld erődjében, ahogy én, Jézus Krisztus neveztem el, még nem ébredtek fel? Nem értették meg azt, amit mondani akartam neked általam küldött üzenetemben, a nekem kijelölt üzenetemben, nem úgy, ahogy ti hívjátok: önkényből jövőnek? Csak én jelölhetem ki egy üzenetet. Ő mondja el az enyém szavaimat, nem sajátját. Hitetek abban, hogy ezek a szavak, amit ő szól, onnan származnak magából? Valóban hiszeltek ebben, papfiaim? Sokat alázattam meg őt. Nagyon kicsi és kedves nekem, eszközöm és semmi több.
Teljes feladatot követel titektől, papfiaim, teljes feladatot. Ha nem adjátok el szíveteket nekem, soha nem nyerhettek örök életet; igen, az egész örökkévesztésre juttatottatok magatokat. Ahogy már mondtam nektek, a mélység pereme előtt álltok. Szeretnétek végleg elveszni? Valóban hiszelitek abban, hogy én, Jézus Krisztus, nem küldhetem el üzeneteimet akárhol és mikor is akarok? Valóban hiszelitek abban, hogy nekem fel kell kelteniem titeket a halálos álmotól?
Mennyire sértetek az Isteni Szívemet. Hívtam el titeket, hogy ünnepeljétek Szent Áldozóimat. Csináljatok ezt, papfiaim? Megkérdeztetitek magatokat arról, hogy megkedveltem-e, szolgálatomra álltok-e vagy a mammonnak? Vagy alábbvalók az ördögi hatalmaknál és nem akartok bűnbánatot tenni?
Mennyi már kárpótoltatás történt titeket. Mennyi kegyes folyó öntött le ebben a városban. Ez, az én Szent Áldozóim, tovább folytatódik ezen magánházban, hogy irgalmazhassak titekre, ti papfiaim, akik másként elvesztek volna mindannyian. Nem fordul vissza egyetlen papfi sem. Papfiaim, mennyire lejjebb süllyedtetek. Mennyire adtátok fel magatokat az ördögi hatalmaknak. Csak engem szolgálhatok, senkit mást.
Az világra fordultatok és külsőleg is levetettétek ezeket, a ruháimat. Egyikük sem hajlandó viselni ezt a papi ruházatot. Ezért küldök titeket egy nekem kedves papot, aki járja meg az utcáitokat és Göttingen városának utcáit, hogy cseppem véröm hulljon erre a földre és irgalmazhassak ezen városkákon.
Tiért fognak kárpótolni. Igen, az en kis hírnökem már sok áldozatot hoznia kellett tiért ez időben, ezen kegyelmi és bűnbánati időben. Nem panaszkodik, de gondolkodik az en szenvedésemre, erre a nehéz szenvedésre, amit át kell viselnem ti, fiáim. Ébredjetek fel! Sohase akarok újra lenni ti között. Nyissátok meg templomaitokat Engem. Nincs több élet e szent helyeken.
Soha nem akarom őket felemelni, ezek templomaimat, és főleg titeket akarom felemelni. Ti az en szeretett papfiáim vagytok és ezt a hűséget esküdtetek Engem. Mennyire vágyak szívetekre, mennyire. Kövessétek engem és igazságomat. Kövessétek lépéseimet és ne üldözzétek az en kiválasztottaimat, az en hírnökömet és papjaimat, akiket én választottam ki.
Ez egy követő idő. De ti, papfiáim, ne folytatjátok ezt, e súlyos bűnt, amely akkor terheli szíveteket. Mennyire terheli ez kezeimből. Életre akarom kelteni titeket és hívni titeket ezen kegyelmi időben: Térjetek vissza az en Szent Asztalamhoz! Ott találjatok frissülést bennem, kenyeremben, testemben.
Ez kenyért szeretnék újra átváltozni kezeteketben. Mondjátok el szavaimat, az en szentelési szavimat, minden tisztaságban és pontos szóhasználattal. Egy jótából sem lehet eltüntetni e szavakból, mint korábban.
Szeretlek titeket és mondani akarok nektek: akkor, amikor eljöttök az en Szent Bűnbocsánati Szentségemhez, megbocsántalak titeket. Igen, csak érintsetek a köpenyembe s már ölelem karjaimba, mert én vagyok uratokat és isteneteket, uraimat, igen, vértesemet.
Isten szerelme örökké tart. De ez az alj is örök. Forduljatok el a rossztól és forduljatok a jó felé, uratokat, megmentőtöket.
Áldom titeket, en szeretett gyermekeimet, akik minden hűségben kitartanak és követik igazságomat, s nem akarnak feladni. Légyetek készek végigkövetni az en utolsó lépéseimet a jöveményemig. Mindig védve vagytok. Nem egy pillanatra sem távozom tőletek közeléből, és Anyám mindig lakik szíveteketben s ő mindent gondozva védelmezi titeket.
Az én Szent Egyházam soha nem fog elpusztulni, még ha üldöznek titeket, még ha megtámadják és kigúnyolják, mert akkor engem gúnylaktok, fiamok papjai, nekem a legfőbb fokban. És most szeretném áldani, szeretni, védelmezni s ki küldeni a világba. Szeretném áldani benneteket, kiválasztottaimat, a Szentháromság névén, az Atya és a Fiú és a Szentség neve alatt. Ámen. Legkedvesebb anyám minden angyalt kért le s egyénileg áldja mindannyian búcsút mondva. Vegyétek fel ezt az áldást s viszete el tovább a világba. Ámen.